Olvasási idő: 6 perc |
Fejezd be a mondatot!
Na de melyik mondatot?
Mostantól mindegyiket!
Ha figyelünk környezetünk szóbeli megnyilvánulásaira, legyen az egy beszélgetés, egy érzelmileg túlfűtött monológ, egy felszólalás a napi tárgyaláson vagy akár egy plénum előtt megtartott előadás, előbb-utóbb biztosan felüti fejét a „félbehagyott mondatok” jelensége.
Sokunkkal előfordul, hogy beszédhelyzetben nem érünk a megkezdett mondat végére.
Mi történik ilyenkor?
Mi elnémulunk, a hallgatóságunk pedig vagy zavartan vár, vagy fejben önkényesen továbbviszi a félbehagyott gondolatot. Olykor megesik, hogy valaki ki is mondja helyettünk azt, amit mi nem tudtunk, vagy nem mertünk. Vagyis a gondolataink találgatásokkal egészülnek ki, ráadásul elveszítjük a beszélgetésben korábban megszerzett pozíciót. Ha téthelyzetben történik mindez, a le nem zárt megnyilvánulásunk bizonytalanságot üzen. Kellemetlen.
Miért nem fejezzük be a mondatainkat?
A kérdés messzire vihet, de azért van pár egyszerű magyarázat, nyelvi és pszichés okok egyaránt indokolhatják az elnémulást.
- Megakadhatunk azért, mert túl bonyolult mondatszerkezetet próbálunk használni, gondolataink látszólagos összetettségét nem kíséri nyelvi lelemény. Erre szoktuk azt mondani, hogy „a gondolatai előrébb járnak a nyelvénél”.
- Egy másik ok az, hogy nincs logikai íve a mondandónknak, csapongunk, nem rendezettek a sorok a fejünkben, így nyelvi formába öntésük is nehézkessé válik.
- Sokszor az okozza a problémát, hogy nem igazán értünk ahhoz, amiről beszélnünk kellene, és mivel nem sokat tudunk a témáról, gyorsan elfogy a muníció, kiürül a tár, mielőtt célozni lehetne. Hasonló probléma az, amikor egy olyan, speciális szóhasználatot feltételező szaknyelven próbálunk szólni, amelyet még nem sajátítottunk el készségszinten. Találkoztunk vele, ízlelgetjük, olvasva talán jól is értjük, de túl újszerű még ahhoz, hogy gördülékenyen használjuk beszédhelyzetben.
- A pszichés okok felsorolását kezdjük meg annak a jelenségnek az említésével, amikor mondatalkotás közben elbizonytalanodunk a mondandók helyességében, annak értékében, és ez a helyzet blokkolja a folytatást. Speciális esete, amikor beszéd közben esik le a tantusz valamivel kapcsolatban: hirtelen megértjük, hogy badarság.
- Nagyon nehéz ügy az, amikor stresszhelyzetben vagyunk, vizsgaszituációban, tétmeccsen, és maga az izgalom, a lehetséges veszteségtől való félelem válik az összeszedett szóbeli megnyilvánulás gátjává.
A jó hír, hogy ha törekszünk arra, hogy minden élethelyzetben tudatosan használjuk a nyelvet, és odafigyelünk megszólalásainkra, akkor nem feltétlenül vesztett helyzetek a fentiek.
A Lingvinél egyéni mentorálás keretében személyre szabott tanácsokkal segítünk a fentiekhez hasonló elakadások esetén – különösen akkor, ha nyelvi jellegű a probléma, de stresszes helyzetekre is vannak nyelvi mentőötleteink.
Addig is, míg eljutsz hozzánk egy találkozóra, válogass az alábbi megoldásaink közül! Gyakorolj kitartóan, alkalmazd a technikákat tudatosan, és nem fog elmaradni az eredmény.
Figyelj magadra!
Ahogy az élet sok más területén, úgy a nyelvi fejlődésben is nagyon fontos az önismeret (meg a pálinka).
Vagyis kezdj el figyelni a megszólalásaidra, hallgasd magadat, miközben beszélsz, és érd tetten a be nem fejezett mondatokat! Kezdetben nincs más feladatod, mint gyakorolni ezt a magad felé fordított figyelmet, tettenérés esetén pedig egyszerűen csak tudatosítsd magadban, hogy megint volt egy be nem fejezett mondatod. A rossz szokások leküzdésének egyik alapja a felismerés.
Ha ezzel megvagy, eltelt pár nap, és beigazolódott, hogy krónikus mondatfélbehagyó vagy, nézz a dolog mélyére, analizáld a félbehagyott helyzeteket!
Miért nem fejezted be? Milyen helyzetben történt? Melyik a leggyakoribb eset? Azzal foglalkozz először!
Nyelvi felkészültség a stressz ellen
Ha a stresszhelyzet blokkol, azt nyelvi megoldásokkal nehéz lesz áthidalni, de a figyelemmel átszőtt, tudatos kommunikáció ösztönözni fog a teljes mondatok használatára.
- Beszélj sokat, amikor csak lehet, olyan emberekkel, akikkel szemben magabiztos vagy! Ez a verbális “ujjgyakorlat” javítja a szóbeli kifejezőkészséget, így stresszhelyzetben is jobban fog menni a mondatalkotás.
- Készülj fel, legyenek konzerv szókapcsolataid, félmondataid, melyekkel izzasztó helyzetben kivághatod magad, átadhatod a szót!
- Alkoss olyan átkötő szövegeket, amelyek kitartanak addig, amíg rendezed a fejedben a sorokat, amíg megnyugszik a pulzusod. Nagyon gyakorold be ezek használatát, hogy a megfelelő pillanatban ott legyenek a nyelved hegyén!
- Egy előadás elején érzett izgalom oldható például így: „Sok mindenről szeretnék ma beszélni. Nehéz volt sorrendet felállítani a témák között. Azzal kezdem, ami a leginkább közel áll a szívemhez…” Vizsgadrukk vagy állásinterjú esetén: „Szeretem ezt a témát, sokat foglalkozok vele, de a sokrétűsége miatt nehéz róla beszélni…”
- Nagyon fontos, hogy ezeket a konzervszövegeket Te fogalmazd meg, a saját szóhasználatodat tükrözzék, a kifejezések legyenek ismerősek, ne idegenkedj tőlük! Törekedj arra, hogy csak pánikhelyzetben használj konzervszövegeket, különben félő, hogy sablonossá válsz!
A megfelelő szókincs kincset ér
Katasztrófahelyzetben a szókincsed is megmenthet. Nem nehéz belátni, hogy a tengerből könnyebb kihalászni egy odaillő kifejezést, mint egy kertvégi tavacskából. Ha tehát szeretnél meggyőzően kommunikálni stresszhelyzetben is, bővítsd a szókincsed az érintett témákban, amikor csak lehet. Olvass, és beszélj az olvasottakról sokat!
Gyógyír bizonytalanságra
Ha elbizonytalanodsz a mondandód helyességében vagy az igazadban, a mondat közepén lelécelni akkor sem jó ötlet, semmiképp nem kelt pozitív benyomást rólad. Elegánsabb megoldás végigvinni az eredetileg közölni kívánt gondolatot, majd finoman súlytalanítani azt. Ha bizonytalan helyzetben elkerülöd a kinyilatkoztatásokat, a következményektől is kevésbé kell tartanod.
Hogyan csináld?
- Egy utánvetéssel hagyd nyitva a gondolatsort! Pl.: „Így van? Majd a jövő eldönti.”
- Aláhúzhatod, hogy ami elhangzott, az a személyes véleményed, ráadásul elfogult vagy. Pl.: „Gondolom ezt én a német autókról – egy örökös BKV-bérlet tulajdonosaként.”
- Jó megoldás lehet az is, ha a gondolataid lecsengését egy hirtelen kérdésfeltevéssel lerövidíted – ezzel terelve a hallgatóság figyelmét.
- Egy azonnali helyesbítéssel tedd feltételes módba azt, amit korábban kijelenteni gondoltál. Pl.: „Hiszem, hogy… illetve tudnék hinni abban, hogy…”
- Végül pedig az örök kedvenc: egyszerűen csempéssz némi humort a mondandód végére! Pl.: „Ez a palacsinta igenis finom! Mondhatnék-e mást a nyolcadik után?”
Bármelyik megoldást választhatod, tét nélküli helyzetekben mindegyiket be lehet gyakorolni.
Sok sikert, és üdv a befejezett mondatok üdítő világában!
Hidd el, élvezni fogod!
Az eredményekről pedig ne felejts el beszámolni nekünk Facebook oldalunkon vagy…
Ha hasznos volt ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!
